Több száz éves késéssel kapnak nevet a lipótvári erőd bástyái

2016.06.27.
img

Három és fél évszázados késéssel idén szeptemberben hivatalosan is nevet kapnak a Habsburg-birodalom egykori legerősebb erődjének, ma Szlovákia legnagyobb területű büntetés-végrehajtási intézményének, a lipótvári erődnek a bástyái és kapui - tájékoztatta az MTI-t Juraj Hladky, Lipótvár (Leopoldov) főpolgármester-helyettese kedden.

A lipótvári erőd, amely elkészülte idején Közép-Európa legmodernebb és egyik legszilárdabb erődítményének számított, 1655 és 1659 között épült, I. Lipót császár megbízásából, Palma Nouva olasz hadmérnök tervei alapján. Az építtetője nevét viselő erődítmény a 17. századi török terjeszkedés megállítása céljából épült, ám fontos hadi szerepe mégsem akkor, hanem a kuruc háborúk idején volt. Az építmény katonai jelentősége az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után csökkent, az erődöt a Bach-rendszer idején, 1855-ben börtönné alakították át, s máig erre a célra szolgál.

A ma is több méter vastag falakkal körbevett erőd egyik érdekessége, hogy - bár építése idején ez természetes volt - bástyái és kapui mind a mai napig nem kaptak nevet. Ezt a hiányosságot akarja most pótolni a fegyintézet vezetése és a város önkormányzata azzal, hogy szeptember végére egy olyan névadó ceremóniát vettek tervbe, amelynek során történelmi dokumentumokból kiindulva hivatalosan is nevet adnak az erőd bástyáinak és kapuinak.

Juraj Hladky elmondta: a megkésett névadásnak az adta az ötletet, hogy Domokos György történésznek a közelmúltban olyan, eddig ismeretlen, az erőd történetére vonatkozó dokumentumokat sikerült fellelnie a bécsi Udvari Haditanács archívumában, amelyek információkat szolgáltattak arról, hogy az erőd egyes részeinek milyen neveket szántak azok építése idején.

A dokumentumokból kiderül, hogy az erőd építését felügyelő Louis Raduit de Souches marsall által az uralkodónak, I. Lipótnak jóváhagyásra küldött tervekben már szerepeltek a leendő bástyák és kapuk nevei. A marsall terveiben az erőd két kapuja Porta Alessandrina és Porta Gonzaga néven szerepelt, a hat bástya pedig a Chigi, az Ungeria, Boemia, Moravia, Silesia és Austria nevet kapta volna.

A bástyák nevei egy kivételével könnyen értelmezhetőek, hiszen azok a birodalom egyes területeinek olasz vagy latin nyelvű történelmi megnevezései, a Chigi név megjelenése viszont némileg bonyolultabb - mondta Domokos György kutatásaira hivatkozva Juraj Hladky.

Kifejtette: a terveket nem csupán I. Lipótnak kellett jóváhagynia, hanem azokba az akkori pápának, VII. Sándornak is beleszólása volt, annál is inkább, mivel a Habsburg uralkodó anyagi hozzájárulást várt tőle a török hódítás megfékezésére szánt erőd építési költségeihez. Innét eredeztethető a Chigi név is, ugyanis az egyik leghíresebb olasz bankárcsaládból származó VII. Sándornak Fabio Chigi volt a polgári neve.

A Nagyszombathoz (Trnava) közeli város főpolgármester-helyettese szerint máig nem derült ki bizonyosan, hogy az építés után miért maradt el a hivatalos névadó, az viszont már biztos, hogy a szeptember végére tervezett ünnepségen a település legdominánsabb épületegyüttesének, az erődnek a bástyái és kapui hivatalosan is felveszik az eredetileg nekik szánt neveket.

Az ünnepi névadó pontos időpontjáról és részletes programjáról www.leopoldov.sk címen elérhető honlapján tájékoztat majd a város, amelyet az erőd építésén munkálkodó, majd ott letelepülő mintegy háromezer ember alapított meg, akkor még Újvároska néven.

MTI