Baranta völgy – a felvidéki magyarság bástyája

2016.05.01.
img

A Felvidék déli részén egy aprócska falutól, Gömörpéterfalától nem messze terül el az a völgy, amit 2012 óta Baranta völgy néven ismernek. A magyar hagyományokra épülő harcművészeti stílus, a baranta egyik központja.

Az országútról letérve kaviccsal szórt mezei út kanyarog a völgyhöz, melyet nyugalom és béke jár át. A domb tetejéről a fából faragott ősök vigyázó tekintete fogadja az ide látogatókat. Többek között Álmos, Árpád vezér, Koppány vezér, Szent László, Hunyadi Mátyás és Kinizsi Pál szobra mellett egy faragott Életfa, egy Élőfa és az Ősök oltára is megtalálható a Szerdombon. „A szobrok nyugatra néznek, mert mindig nyugatról várták a veszélyt.” – magyarázta Kopecsni Gábor, a Baranta völgy megálmodója. Dunaszerdahelyen született, de a várost otthagyva, feleségével inkább a természetet választotta lakóhelyül. Több harcművészeti stílust kipróbált, mielőtt áttért a Barantára, mellyel már tizenegyedik éve foglalkozni. „A Barantáról azt kell tudni, hogy van egy gyalogos és egy lovas szakága. Nemcsak a harcművészetről szól, hanem a magyar kultúra szerves egészéről. Ezt a városban nehéz lett volna megvalósítani, ez volt a legnyomósabb érv, ami miatt ide költöztünk. Sokszor úgy érezzük, mintha nem is mi találtuk volna meg a völgyet, hanem az talált ránk. Ha nem ismerkedünk meg Mede Ferenc helyi vállalkozóval, akié ez a völgy, akkor nem tudtuk volna létrehozni ezt az egészet.” – meséli a Felföldi Baranta Szövetség ügyvezető elnöke. Úgy látja, mióta a völgyben élnek a teljes életszemléletük és istenképük megváltozott, ez egy életforma számukra.

img

„A Baranta nemcsak a harcművészetről szól, hanem akkor van igazi értelme, ha az ember megtanulja a gyakorlatokat, nemcsak testileg, hanem lélekben és szellemileg is fejlődik.” – hangsúlyozta Kopecsni Gábor. Több éve foglalkozik azzal, hogy idős emberektől, pásztoroktól összegyűjtse a népi birkózással kapcsolatos tudást. Történeti forrásokra és valódi élő néprajzi kutatásokra támaszkodva tanulmányozza a harci testkultúrát. Idén jelent meg hetedik könyve a témában.

Az a céljuk, hogy a völgy a szerves magyar műveltség részét képező Baranta hagyományos magyar harcmodor fejlődése számára teret biztosítson. Egy központja, úgynevezett bástyája legyen a felvidéki és egyáltalán a kárpát-medencei magyarságnak. A leglátogatottabb esemény az Ősök sarja ünnep, amely idén már negyedik alkalommal lesz megtartva. A szobrok is folyamatosan bővülnek. „Az a tervünk, hogy minden évben más-más elszakított országrészt lássunk vendégül. Idén a délvidékieket kötjük össze a felvidékiekkel. Innen faragják majd a következő szobrot is. Aztán jövőre valószínűleg Kárpátalját, majd Erdélyt hívjuk meg és így tovább.” – magyarázta Kopecsni Gábor. Külön felnőtt és gyermek táborokat is szerveznek, idén pedig elindítják a családi tábort is.

img

A következő esemény a felvidéki Baranta völgyben az Ősök sarja ünnep lesz június 18-án, ahová mindenkit szeretettel várnak.

A Felföldi Baranta Szövetségről bővebben itt olvashatnak: http://www.felfoldbaranta.com/

A Barantáról

A Baranta egy olyan harcművészeti stílus, amely népi és katonai harci testkultúrából tevődik össze. A magyar népműveltségi ismeretekből meríti a szellemi és lelki hátterét. Alapítása Vukics Ferenc nevéhez kötődik. 1997-ben jött létre a Baranta Szövetség. A Barantában a pusztakezes technikák mellett, olyan eszközöket alkalmaznak, mint az íj, szablya, kard, fokos, ostor, lándzsa, csatakereszt és különböző méretű botok.

Magyarország szinte minden megyéjében található legalább egy Baranta egyesület, továbbá a határon túl, Erdélyben, Felvidéken és Székelyföldön is működnek szövetségek.

A magyar országos szövetség hivatalos honlapja: http://www.baranta.org/

Szerző: Farkas Eszter