Kárpát-medencei kender reneszánsz

2017.01.03.
img

A Kárpát-medencében évszázados hagyományai vannak a kendertermesztésnek, régen főként zsákot, kötelet, ruhákat, halászhálót készítettek a rostjából. Értékes alapanyagként tartják számon a papíriparban is. A reneszánszát élő haszonnövénynek ma már rendkívül széles a felhasználása: a textilipar mellett a gyógyszer-, az élelmiszer, a gép- és az építőipar is igyekszik kiaknázni a kenderben rejlő lehetőségeket. Korántsem meglepő tehát, hogy a gyorsan növő, nagy terméshozamú és rendkívül sokoldalúan felhasználható rostkenderre a magyar agrárium stratégiai fontosságú haszonnövényként tekint, s a Nemzetstratégiai Kutatóintézet annak újbóli meghonosítását szorgalmazza.

Az újrahonosítás jelenlegi helyzetéről Pásztor Zsoltot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referensét kérdeztük.

Újjáéleszthető az egykor világhírű magyar kender?

Igen, a legtöbb feltétel adott ahhoz, hogy a magyar és kárpát-medencei kendergazdaság ismét világpiaci tényezővé váljon.

Milyen érvek szólnak a kenderipar feltámasztása mellett?

Az ipari kender rendkívül sokoldalú növény. Számos formában felhasználható a mezőgazdaságban, iparban egyaránt. Igen értékes alapanyagok forrása, termesztése környezetkímő technológiával jól megoldható. Termesztésekor számottevő mennyiségű szén- dioxidot megköt, miközben oxigénnel dúsítja a légkört. A jövő fenntarható zöldgazdaságának növénye a kender, egy olyan erőforrás, ami komplex módon képes megfelelni a társadalom és gazdaság kihívásainak: általa munkahelyeket és magas hozzáadott értékű, egészséges, kedvező élettani hatású, környezetbarát termékeket gyárthatunk, melyek kereslete évről-évre nő.

A rostkender egyébiránt – a cukorrépával és a napraforgóval egyetemben – évtizedekig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett haszonnövényünk volt, 1962-ben például vetésterülete elérte a 23 ezer hektárt. Elgondolkodtató adat az is, hogy 2010-ben a világon összesen 60-70 ezer hektáron termelték a rostkendert, míg a magyar kenderipar fénykorában, hazánk területén 80 ezer hektáron nőtt ez a típusú haszonnövény. Akkoriban kilenc kendergyár állította elő a rostot, négy fonoda és három szövőgyár pedig teljes kapacitásával azon dolgozott, hogy – elsődlegesen – ruhaipari és műszaki vásznak készüljenek a növényből. Kendernemesítésben egyébiránt hazánk sokáig élen járt

A sokrétű haszonnövény termesztésére számos iparág építhető. A feldolgozáshoz nincsenek gépek, ezért a gépiparban is rejlenek lehetőségek, de ki fog a földeken dolgozni, hiszen nincsenek szakemberek?

Az ipari kender szántóföldi termesztéstechnológiája sok tekintetben megegyezik a többi tavaszi kultúráéval: a napraforgóéval, kukoricáéval. Ugyanazt a talajadottságot, talajelőkészítés igényli, a vetési időszak is egybeesik e két haszonnövényével. A magas tápanyag-elátottságú, laza talajokat meghálálja. Kiválóan illeszthető vetésforgóba gabonafélék közé. Sűrű állományban jó gyomelnyomó hatású, megfelelő kultúrállapotú, a visszamaradt gyökézetnek köszönhetően magas szervesanyag-tartalmú talaj marad utána. A kendermag betakarítása korszerű fajták esetében kombájnnal jól megoldható, a magas olajtartalmú mag feldolgozása hasonló az egyéb olajos magvakéhoz.

Többes hasznosításnál, amikor a mag, a kóró és a cséplési hulladék egyaránt a hasznosítás tárgyát képezi, speciális, egy menetes betakarító gép - kenderkombájn - kifejlesztése indokolt lehet, kiváltképp nagyobb termőterületeken. Az alacsony szaporítási fokú, tág térállásban nevelt vetőmagkender betakarításának megfelelő gépesítése megoldásra vár. A vetőmag előállítása nagy szakértelmet kíván, ami bizonyos technológiai fázisban magas élőmunkát is igényel. A jó minőségű szaporító anyag ára ugyanakkor egyre magasabb, mert Európában mind inkább növekszik iránta a kereslet.

A kender értékes kórójának költséghatékony feldolgozása jelenleg is komoly kihívást jelent. A célnak leginkább megfelelő kórófeldolgozó gépek kifejlesztése - kiforrott koncepciók mentén - jól halad.

Az ipari kenderrel kapcsolatos szemléletformálás, a termelés, feldolgozás korszerű ismereteinek terjesztése meghatározó feladat a kenderipar újraszervezése szempontjából.

img

Születtek már célzott programok amelyek elősegítik a teljes kender vertikum kialakulását?

Igen. A magyar kenderipar hagyományos központjának számító Békés és Csongrád megye már rendelkezik területi kenderprogrammal, amiben jól definiált beavatkozásokkal kívánják előmozdítani a kendergazdaság újraépítését a dél-alföldi régióban.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet több éves tervező munkát követően tavaly év végére megfogalmazta az ipari kenderre alapuló kárpát-medencei vidékfejlesztési programot, melyben megjelölte a Medence hagyományokkal is rendelkező potenciális kendertermelő és- feldolgozó területeit, megalkotta a kistermelői modellt, ezzel kiegészítette a dél-alföldi terveket és egységes keretbe foglalta a fejlesztési elképzeléseket. Létrejött a kendervertikum összehangolt területi fejlődését szolgáló integrált rendszermodell, ami a Kárpát-medence kenderiparát a helyi adottságokra alapozva, hálózatba szervezett szakértői háttér és munkamegosztás mentén kívánja újraszervezni.

Az NSKI a tavaly februári parlamenti kenderkonferencia zárónyilatkozatának megfelelően döntés-előkészítési anyagot alkotott az elkészült vidékfejlesztési programból, melyben elkülönített költségvetési támogatást kér a Kormánytól, a program elindításához.

Tudna ígéretes példákat említeni amelyek 2016-ban már elindultak?

Több pontszerű, kisebb-nagyobb léptékű kezdeményezés van már a kenderipar újraindítására, melyek száma évről-évre növekszik: egyre több gazdálkodó és önkormányzat veszi ki részét a kendervertikum alapját jelentő vetőmag előállításából. Példának okáért tavaly Békés megyében 25 önkormányzat konzorciuma termelt vetőmagot, de az ország több részén volt példa hasonlóra, ha nem is ilyen léptékben. Megjelent már kistermelői kendermagból készült olaj, liszt és fehérjepor is a piacon. Értékesítettek kenderkórót is papíripari célú felhasználásra. Ezek jelenleg a kezdeti lépései az éledező magyar kenderiparnak.

Lehetünk optimisták kender ügyben?

Minden okunk megvan rá. Az ipari kender világpiaca évről évre növekszik. A versenyben a növény termesztésére és feldolgozására leginkább alkalmas földrajzi területek tudnak előnyt szerezni, azok, amelyek magas minőségű termékeket fenntartható módon képesek előállítani és rendelkeznek az ehhez szükséges korszerű, meg-megújuló tudással. Magyarország, valamint a Kárpát-medence egésze ilyen terület nem véletlen, hogy valaha meghatározó szereplői voltunk a kender világpiacának.

Fotók: kenderház.hu

Násztor József