Pünkösdölés

Egy kendőt szétterítnek, aztán a négy sarkát fogják; egy gyermeket alája ültetnek, aztán ezt mondják:
Meghozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghordozzuk királykisasszonyát.
A szép leányoknak rózsakoszorúját,
A szép legényeknek szegfű bokrétáját.
Öreg asszonyoknak kemencze kalácsot,
Öreg embereknek csutora borocskát.
Ekkora legyen a kendtek kendere.
Akkor fölemelik a kendőt.

Egy másik játékban a kis leánykák pünkösd napján fejökre pünkösdi rózsából kötött koszorút téve, felöltöznek fehérbe, házról, házra járnak, minden ház előtt körbe állva körülfogják a pünkösdi királynét, s midőn valahová bemennek, “Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus”-sal beköszöntenek és kérdezik: Szabad-e pünkösdő'nyi? Ha nem szabad, szépen tovább mennek, ellenkező estben pedig éneklik:

A pünkösdnek jeles napja,
Szen'lélek Isten kű'dötte,
Erősítse meg szívünket.
Az apostoloknak

Más hangon:

Üdvöz légy, áldott légy,
Te szentséges ostya,
Ábrahám atyának
Kedves áldozatja.
Tüzes nyelveknek szólása,
Úgy, mint szeleknek zúgása,
Leszá'lása az ő fejökre
Nagy hirtelenségbe.
Ki az eget földet
Semmiből teremti,
Napot és a holdat
Ragyogóvá teszi.
A legnagyobb:
Kóstolván kóstoltam
Egy harapás almát;
De miként elnyeltem
A halálnak horgát…
A legfeketébb szól:
Meg nem csudáljátok,
Hogy megfeketettem
Az Isten tüzitűl
Belül is megégtem.

A legkisebbik:

Én kicsike vagyok,
Szólni alig tudok,
Mégis szólok néktek
Lebegős nyelvemmel.
Királyné asszonya,
Bor, búza és gyümölcs,
Szálljon erre a házra,
Mint régenten szállott,
Az apostolokra.
Mindnyájan hangot változtatva:
Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
Párosával forognak.
Andréás bokrétás,
Feleséges jó tánczos,
Jó megfogd, jó megfogd
A lovadnak kantárját,
Ne tipissa, ne tapossa
A pünkösdi rózsát.

Billegeti magukat és más hangon éneklik:

Húzd el nekem
Bé, bé, bé!
Betyárosan,
Hagy várom…
Tej, túró, tejfel.
Padiméntom,
Págyiméntom,
Padi kopogósan.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!