Mezőségi hímzés

Lelőhelye: Erdély, (Szamos, Maros és a két Küküllő között elterülő vidék) E táj népművészete gazdag, jellegzetes.

Anyaga: Házi szőttes, kendervászon és gyolcsvászon.

Fonala: Gyapjú vagy vastag pamut.

Színezése: kedvelt színe a piros, mely idővel kifakult. Egy színnel dolgoznak.

Öltése: Láncöltés, kevés laposöltés, hurok, hamis lapos és létraöltés. Széken alkalmazzák a száröltést. Az öltés sorait ellentétes irányba varrják. Használják a borsózást a lyukas szegőt.

Motívuma: Tulipán, rózsa, gránátalma, szegfű, gyöngyvirág, szőlőág, futó szarvassor, páva, kakas, páros ló, lovas alak, stb.

Alkalmazása: Régen - lepedőszélek, párnák, falvédők, ingvállak. Ma - lakásdíszítő tárgyak, öltözködés.